Légy olyan, mint a víz!
A puha mindig erősebb, mint a kemény, legyőzi a szilárd, merev dolgokat, mint ahogy a víz a sziklát. Ezt a gondolatot Gunagriha: Sorsnavigátor című könyvében találtam. Nagyon megérintett, mennyire találóan fejezi ki azt, hogyan hat saját példánk a környezetünkre. Ha nem hangosan, fölényesen, vagy erőszakkal osztogatjuk a tanácsainkat a környezetünkben, hanem a saját viselkedésünkkel példázzuk a békét, az indulatok nélküli reakciót, akkor csodafegyverré válik. Sokkal boldogabbak lehetnének a mindennapjaink, ha ezt az elvet alkalmaznánk a környezetünkben. Könnyebbé válna például a gyereknevelés, igaz akkor nem a gyerek fegyelmezése állna előtérben, hanem a türelem és az önfegyelem.
Hogy miért kell önfegyelem mindehhez? Mert az egónk azonnal reagál, ösztönből, megszokásból. Kezdetben oda kell figyelnünk, hogy ne válaszoljunk és cselekedjünk a régi beidegződéseink szerint. Amikor még csak gyakoroljuk a tudatosságot, a másikra figyelést és a szeretetből reagálást, akkor kezdetben igen, még kell az önfegyelem. Nem az elfojtás, hanem a magunkra figyelés. Ha már eléggé megérett bennünk a felismerés, akkor már nem kell az önfegyelem, mert már nincs mire figyelni, mert olyanokká válunk, akinek fel sem tűnnek a helyzetek, hogy régen nem ezt tettem. Régen „visszaszúrtam”, rákontráztam, megjegyeztem. Most nem teszem. Miért nem? Mert már nagyobb a békém és a békére való igényem, mint korábban. Most már tudom, hogy a támadást az ego provokálta és én hagytam évekig, évtizedekig, hogy irányítson. Most már nem hagyom. Nem harcolok vele, csak megfigyelem. Az, hogy már megint az egónál „lyukadtunk ki”, nem véletlen. Ő gyártja az illúzióinkat, mi pedig lassan megtanuljuk, hogyan kezeljük őket.
A csodák tanítása egyik kedvenc fejezetemben így bátorít:
„ Légy figyelmes, ismerd fel elmédben az ego kísértéseit, és ne hagyd hogy e kísértések félrevezessenek. Az ego semmit sem kínál számodra. Ha felhagysz ezzel az önkéntes csüggedéssel, látni fogod, milyen összpontosításra képes az elméd, hogyan emelkedik felül a csüggedésen és hogyan gyógyul meg. Te mégsem vagy kellőképpen éber az ego követéseire ahhoz, hogy megszabadítsd magad a kötelékükből. Ennek nem kell így lennie.
„Amikor szomorú vagy, tudd, hogy ennek nem kell így lennie. A csüggedtség oka az , hogy úgy érzed, megfosztottak valamitől, amire vágysz, és amivel rendelkezel. Ne feledd, hogy csak a saját döntéseid foszthatnak meg bármitől is, és dönts másként.”